Anya vagyok, versek gyermekemnek

Mikor megszületett...

...és megszűnt létezni az egész világ,
mikor kibontotta szirmát a legszebb virág.
Megszületett és az élet új értelmet nyert.
S én karomban tartottam egy piciny embert.
Nézett rám ártatlan szemeivel csendben.
Én csak néztem őt, s lelkemben nevettem.
Arca arcomhoz ért, oly gyönyörű látvány...
Őt e földön nem érheti semmilyen hátrány.
Mikor legkozelebb láttam, már az apukája ölelte...
Ő csak mosolygott rám, de szólni nem tudott egy szót se...
Ugye milyen gyönyörű?- kérdeztem boldogan. 
S pár perc múlva már szendergett karomban.
Mikor egy pici élet téged választ anyának,
szeretnéd szétkürtölni az egész vilagnak.
Hisz van-e szebb érzés ezen a földön,
mint a színtiszta, boldog, szülői öröm?

https://www.facebook.com/anyavagyokversek/posts/pfbid033Ys2qsArQN7VhfdJDwC5wzEJxiSxjxh2sGmJbL3fQAmhXTDWmLsetWdw6YoM94ual

Ilyen vagy te

Gyere ide kicsi kincsem, ülj az ölembe.
Elmesélem neked, hogy milyen vagy te.
Reggel, mikor felkelsz, átölel két karod.
Cserfesen nézel, s én imádom mosolyod.
Mikor éhes a pocakod és jól esik pár falat,
Anya szíve nagyokat dobbanhat.
Amikor pici kezed egy könyvet ad kezembe,
elvarázsolsz és béke költözik szívembe.
Amikor kacagásod csilingel és szíved örül,
Anya lelke megnyugszik ott mélyen belül.
Mikor csöndesen játszol valami nagyon komolyat,
mindig eszembe jut egy kósza gondolat. 
Hogyan is élhettem, amíg meg nem születtél?
Mi is volt addig, amíg nem léteztél?
Nagyon vártam a napot, mikor láthatlak téged!
Gondoltam mondok majd valami nagyon szépet!
S amikor végre eljött a várva várt nap,
tudtam, hogy családunk igazi csodát kap.
S én csak annyit mondtam, hogy gyönyörű vagy!
Szeretetem téged már soha el nem hagy!

Pici

Pici szemek, amik annyi csodát látnak.
Pici arc, amit nem ismer a bánat.
Pici száj, mi éjjel nappal mosolyog.
Pici fül, mi már annyi mesét hallott.
Pici kéz, ami szorítja az enyém.
Pici lélek, amit megtölt a fény.
Pici láb, mi még keresi az utat.
Pici fiam, anya helyes irányt mutat.

Repül az idő

Egy gyönyörű szempár és egy pufók arcocska.
Ezt láttam én, mikor megszületett egy angyalka.
Csak nézett rám hatalmas, kerek szemekkel.
S a szívem megtelt boldog szeretettel.
Miénk lett a világ ezzel a tüneménnyel.
Teltek a napok, mik megteltek fénnyel.
Óráról órára, napról napra nagyobb lett.
Folyton csak gagyarászott és nevetett.
Két lábra állt e hatalmas világban.
Elengedte kezem, s már nem egyedül álltam. 
Apró kis lábak lassan járni kezdtek.
Én pedig tudtam... ez még csak a kezdet!
Hónapról hónapra okosabb lett a kis legény!
Boldog angyalkák jártak táncot kis szívén!
Kacagás, móka és játék minden perc!
Néha csak nézed, de szólni nem mersz!
Piciny kis világa olyan tökéletes!
El sem hiszem, hogy mindjárt két éves!
S hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatom.
De mindig ő lesz minden gondolatom.
Jó ember legyen majd, a többi nem számít.
Olyan legyen, aki a sötétben másoknak világít.
Legyen szerelmes és boldog örökké!
Csak engem ne szeressen soha kevésbé!

Az én anyukám

Mikor mosolygok, anya is nevet.
Mikor boldogan rám néz, tudom, hogy szeret.
Kilenc hónapig hordott a pocakjában,
így cseperedtem egy külön kis világban. 
De már itt vagyok és simogatom arcát.
Alvásnál oda húzom szerető karját.
Ha éjszaka ébredek, őt hívom rögtön,
számára én vagyok a boldogság, az öröm.
Ha anya sír, én is szomorú vagyok, 
s próbálok úgy viselkedni, mint a nagyok. 
De mikor Ő boldog, szebben süt a nap is,
úgy szólít ilyenkor, hogy drága kicsi kincs.
Tudom, sokszor fáradt és nem alszik miattam, 
de ha egyszer úgy szeretem, amikor velem van. 
Kérem, hogy olvasson mesét és ő mindig megteszi.
Bármilyen nyúzott, kedvét semmi nem szegi.
Ö az én anyukám, akit nagyon szeretek,
mosolya és ölelése csupa szeretet.

Apukámnak

Drága, kedves apukám, ez a vers neked szól.
Tudom, minden reggel korán kelsz és sokat dolgozol.
Hálás vagyok ezért, de olyan jó, mikor hazaérsz.
Átölelsz engem és sok-sok puszit kérsz.
Hiányzol nekem is, mikor nem vagy velem.
Mindig várom, hogy újra megfogd kezem. 
Olyan jó volt hozzád bújni, mikor először láttalak.
Jól megnéztelek magamnak, hiszen én is vártalak.
Vártam, hogy megtudjam, ki is az én apukám.
Ki az a bácsi, kit ennyire szeret anyukám.
Mert sokat mesélt rólad, amíg a pocakban voltam.
Odabent rólatok én is álmodoztam.
De már itt vagyok és olyan büszke vagyok rád.
Mikor belépsz az ajtón az olyan, mint a szivárvány.
Kitárod karod és én repülök feléd.
Felemelsz engem, s én kapaszkodom beléd.
Köszönöm apukám, mit értünk mindig teszel.
Örök életemben az én hősöm leszel.
Mert apa is csak egy van, tudom én jól.
Szeretlek és te örökre hozzám tartozol.

Csoda

Mikor megérkeztél még nem tudtuk, pontosan mi vár ránk.
Mi boldogok voltunk, neked pedig mosolygott pici szád.
Mikor először dobbant a szíved mellkasomon,
akkor már tudtam, nem lesz több ilyen alkalom.
Egy csodát látni megszületni...ez leírhatatlan.
Hónapok óta velem voltál már minden gondolatban.
S egyszer csak engem nézett gyönyörű szép szemed...
Első alkalom, mikor beszélhettem veled.
Gyönyörű vagy!- mondtam. S te csak néztél csendben.
Csordultig telt szeretettel anyai szívem.
Mert te egy csoda vagy, s az is maradsz nekünk!
Érted dobban minden nap szerelmes szívünk!

Ajándék

Csillogó szemek, mik látják a csodát.
Ölelő karok, mik szeretik anyát.
Pici kezek, mik osztják a szeretetet.
Drága családom az élet teljes veletek.
Közelednek az ünnepek, a szívem kitárom.
Ti vagytok az én legnagyobb boldogságom.
Egy pici fiú, ki mindig mosolyog.
S egy szerelem, mi minden nap ragyog.
Mit adjak hát nektek a csillogó fa alatt?
Szeretetem, szívem és jó szándékomat.
Igazi ajándék, mit tőletek kapok. 
Veletek minden nap érzem, hogy boldog vagyok.